Trópusi-, szubtrópusi magok vetésével kapcsolatosan sajnos alig találni az interneten hazai irodalmat vagy szakanyagot, emiatt külföldi oldalakon érdemes a nyelvtudással bíróknak utánanézni az egyes fajokra jellemző vetési-kelési tulajdonságoknak.
Néhány különleges, ritka növény esetében azon országok honlapjain érdemes kutakodni, ahol a növény eredeti élőhelye található, vagy ahol nagy számban előfordulnak még. Példaként említem Ausztráliát, ahol rengeteg csak ott őshonos növény él (kefevirágok, akáciák, hovea, mirtusz, eucalyptusok stb..) hiszen ők jobban ismerik az élőhelyi körülményeket, és praktikusabb tanácsokkal is szolgálhatnak.
Sajnos a hozzánk megérkező magok csíraképessége nem ismert, több biológiai tényező, valamint a szedési és tárolási körülmények függvénye, amire nekünk felhasználóknak nincs ráhatásunk.
Előfordul, hogy egyik faj 90-100%-osan kel, másikból alig kel ki 5-10%.
A legnagyobb gond, hogy a csíraképesség kivülről nem látszik, így érdemes minimum 4-5 db magot elvetnünk, ahhoz, hogy legalább 1-2 növényünk ki is keljen belőle! (egyik próba lehetőség, ha vízbe dobjuk a magokat és egy-két óra múlva sem ül le a víz aljára, akkor vélhetően nem csíraképes, de még ez sem teljesen biztos teszt, ugyanis egyes magok, mint például a perui leander magja (kiszedett magra értem) például csíraképesen is lebeg a víz felszínén!)
Az "Egzotikus virágos növények.." menű alatt az adott növény latin neve mellett jelzett, rá vonatkozó specifikus csíráztatási tanácsokat mindenképpen javaslom figyelembe venni a vetés eredményessége érdekében!
Vetési ideje: Optimálisan a tavasz és a nyári időszak a legjobb a vetésre itthon. A klimatikus tényezők (napfény, hőmérséklet, pára stb.) ugyanis nálunk csak nyáron hasonlóak ezen növények eredeti élőhelyi körülményeihez! A legtöbb trópusi, szubtrópusi faj magja egész évben vethető, "csak" optimális körülményeket kell teremtsünk a számukra az eredményesség érdekében.
Téli és őszi vetés során a radiátorok jó szolgálatot tesznek, talpmeleget biztosítanak a cserepekbe tett csírázó magoknak. A hosszú időtartamig napsütésmentes időszak a palánták fejlődését viszont gátolhatja, sőt a csírázást is! Profi kertészek szoktak télen a palántaágy fölé külön megvilágítást is tenni!
Átmeneti időszakokban (Márciustól április végéig, ill. szeptember/október körül), amikor kint hűvösek az éjszakák, a lakáson belüli belső ablakpárkányok tehetnek jó szolgálatot éjszakára. Ebben az időszakban napközben kitehetjük a cserepeket a tűző napra, de éjszakára vigyük be a lakásba, ahol kedvezőbb az éjszakai hőmérséklet, mint kint.
Május közepétől augusztus végéig éjjel-nappal kint lehetnek a csíráztatás alatt álló, földbe ültetett magjaink, ilyenkor a hőmérséklet éjszaka is
Ültetőközeg: a csírázáshoz a legjobb egy laza szerkezetű általános virágföld, amit homokkal, perlittel, esetleg kókuszrosttal lazítunk. Vagy ha saját magunk állítunk elő keveréket, akkor a tőzegmoha (ami jól tárolja a vizet), esetleg kókuszrost valamint a homok (lazít, könnyű a gyökereknek áttörni benne) esetleg még kevés virágföld kb. 1:1:1 arányú keveréke, ill. perlittel és homokkal lehet még bővíteni attól függően mit vetünk. Félsivatagos területekről származó növények magjai esetében sokkal több homok és ásványi anyag legyen a talajban, mint általában.
Érdemes az ültetés előtt fél órával megcsinálni ezt a keveréket és jól beöntözni, mert a tőzeg és a perlit vízfelvételének van egy bizonyos időtartama. A keverék akkor jó, ha nem engedi ki a vizet, mégis nedves, vagyis hasonlóan működik, mint a szivacs, csakis nyomásra préselődik ki belőle a víz. A keverékünk lehetőleg szobahőmérsékletű legyen, ne vessünk hideg talajba, ezért ha télen csináljuk a vetést, inkább, előző nap készítsük el és pihentessük lakásban a keveréket, hogy felvegye a szobahőmérsékletet már az ültetés idejére.
Duzzadó tőzegkorongok: ezeket jól be kell locsolni ültetés előtt, a közepükben van egy kis lyuk, abba kell belenyomni a magot!
Ennek is az az előnye, hogy a kis növényke a tőzegkoronggal együtt mehet egy nagyobb cserépbe, nem kell bolygatni a gyenge gyökereket, emellett látványos is, amikor kigyökeresedik.
Előkezelések: A magokat beáztathatjuk (általában 6/12 vagy 24 óra langyos vizes áztatás ajánlott kemény héjjal rendelkező nagyobb magvak esetében).
A magok előáztatásához általában kézmeleg vizet használunk.
Az apró porszemnyi típusú magokat nem áztatjuk, általában fényen csírázóak, vagyis napfény nélkül nem fognak csírázni. Nyirkos földre kell szórni őket, esetleg óvatosan belenyomkodni a talajba és üveglappal, befőttesüveggel kell takarni a cserepet, hogy nehogy kiszáradjon a felszín és a magok. (lehet alulról felszivatni a tálkából a vizet, vagy spricnizni, nehogy szétfollyanak az apró magok a felszínen)
Forrázás: Pillangósvirágúak esetében (cassia, caesalpinia, jeneszter, zanótok, hovea elliptica, Hardenbergia, albízia, clianthus, swainsona, laburnum stb....hüvelyesek és nagy magvú fajták) rövid időre (2-3 percre) forró vizet kell használni, ez a forrázás, amely olyan "sokk" a magnak, amely elősegíti a maghéj felpuhulását és a mielőbbi csírázást. Érdemes például kis teaszűrő szitába tenni a magokat és úgy belógatni a forró vízbe. De egyik legegyszerűbb eljárás az, ha vízforralóban forralunk vizet és kávéscsészébe töltünk kb. 1 cm-t, hogy a magokat ellepje, ebbe dobjuk a forrázandó magokat, majd hagyjuk ebben kihűlni és áztatjuk tovább szükség szerint.
A víz katalizálja azokat az enzimatikus folyamatokat, amelynek hatására a csírázás beindul és a maghéj kinyílik.
Sokan kérdezik, hogy fontos ez? Nem, de a természetben ezek a folyamatok sokszor hónapokig és évekig is elhúzódhatnak. Mi pedig mielőbb szeretnénk látni a kis növényeinket, mert türelmetlenek vagyunk....én is így vagyok ezzel. :)
Hideg-előkezelés: bizonyos fajok esetében a természetben az eredeti élőhelyükön a téli időszak alatt végbemennek bizonyos enzimatikus folyamatok, amelyek nélkül a csírázás eredménytelen vagy gyenge lesz. Ezt kell otthon "lemodellezni" és biztosítani a fajspecifikus 3 hét és 3 hónap időszaknyi hideg-időszakot. Ezt az egyes fajtáknál külön jelzem. Hűtőszekrénybe (pl. tojástartó rész) kell tenni ezeket a magokat, -2 és +
Egyes magokat ezen időszak alatt nyirkosan is kell tartani, ehhez érdemes egy nyirkos szilvia-törlőt tenni a magok köré és zacskóba téve, időnként szellőztetve, és ellenőrízve hűtőben tartani a magokat.
Pálmafélék magjainál: a magot körülvevő köppenyt "gyümölcshúst" le kell szedni, ha rajta van még esetleg a magon, mert csírázásgátló
anyagokat tartalmaz! 1-2 napos áztatás szükséges az ültetés előtt.
Sajnos némelyik pálmafaj hosszú idő alatt csírázik. Trachycarpusnál például 2-4 hónap is lehet ez az időtartam, de például a Chilei mézpálma esetében több hónap, sőt egyes leírások szerint akár egy év is lehet, mire kicsírázik, ezért sok-sok türelem és kitartás szükséges!
Thevetia/Perui leander: nagy méretű kőmagja van, ezen belül van 2-4 db mag, amit el kell vetnünk. Azért kell szétbontani, mert a természetben hónapok-évek telnek el, mire kinyílik ez a kemény héj.
Bontásnál nemcsak a testi épségünkre kell ügyelni, hanem hogy meg ne sértsük a magtokban lévő magokat a bontás alatt!Késsel, fogóval óvatosan feszítsük szét a mag felső részén lévő "varrat" közepén. Két oldalt vannak a magok belül, legkevésbé akkor sérül, ha a varrat közepén kezdjük a feszegetést. Én egy tompa végű késsel szoktam ezt csinálni, bedugom a középső nyílásba 2 mm mélyre kb és oldalirányban feszítem ide-oda a kést. A csíra a kőmag két szélén lévő csúcsos résznél helyezkedik el, erre kell leginkább ügyelni, nehogy sérüljön. A felnyitás után belül még további hártyákat is el kell óvatosan távolítani majd szedjük ki a puha állományú magokat.
Bekarcolás: vastagabb héjjal rendelkező magok esetében (pl. bauhinia, caesalpinia- delonix és cassia- félék, ) szokták javasolni, hogy az előáztatott magot óvatosan érdemes bekarcolni késsel, ami elősegíti a csíra könnyebb kibújását.
Vetés: amikor minden előkészülettel megvagyunk a magokat a megfelelően előkészített földbe kell tegyük, megfelelő mélységbe.
Takarás: általánosságban a magokat kb. olyan mélyre kell vetni,
illetve olyan vastag földdel kell (be)takarni, amilyen méretűek.
Ez kb. 0-2 cm között változik.
Porszemnyi magokat -amelyek fényen csírázóak - általában nem vagy csak éppen takarjuk finom homokot szitálva a föld tetejére rakott magokra, hogy a napfény érje a magokat. (pl. kefevirág, tibouchina fajok, császárfa stb.)
Plumeria (frangipáni) esetében a mag legyen bent a földben kb. 0,5 cm mélyen, a „szárnya” álljon ki a földből.
Jelölés: Érdemes megjelölni mit vetettünk és mennyit, hogy lássuk később milyen a kelési arány. Én ráírom a vetés idejét is, hogy tudjam később, milyen időtartam kellett a magnak a kelésig.
Körülmények: Hőmérséklet, nedvesség, fény
Ezen dől el az egész, hogy optimálisak e a csírázás környezeti feltételei.
Hőmérséklet tekintetében a legtöbb külföldi szakanyag a 25 C-os átlagos talajhőmérsékletet jelöli meg optimálisnak a kísérletek és az eredeti élőhelyi körülmények alapján. Ahonnan származnak ezek a növények, ott zömmel a 25 C-os hőmérséklet tekinthető a napi átlaghőmérsékletnek, így ezt állandóan kell tartani a csíráztatás alatt végig, mert a trópusi fajoknál ez a hőmérséklet van a magokba is eltárolva genetikai kódok formájában!
Aki rendelkezik kerti üvegházzal, fóliasátorral az maga az álom! Optimálisan párás és meleg körülményeket teremthet benne a csírázó magoknak és később a fejlődő fiatal csemetéknek is!
Sajnos a trópusi magok egy része gyorsan, más részük lassabban csírázik, különösen ha nem elegendő a hőfok a talajban!!!! Nyáron adott a meleg. Télen (ősztől tavaszig) könnyű biztosítani a
Nedvesség, pára:
A talaj állandóan legyen nyirkos, de ne tocsogjon a víztől. Megoldás lehet még a kis cserepek fölé befőttesüveget vagy műanyag zacskót húzni, így biztosítható, hogy a földből ne párologjon ki gyorsan a víz, így magas lesz a páratartalom. Naponta egy-egy órácskára azonban szellőztetni kell, ki kell nyitni a zacskó száját, nehogy berohadjon a mag a túl sok nedvességtől. Másik jó ötlet az ásványvizes flakonok fölső részének a használata, az alsó részt levágjuk és így rátehető egy méretesebb cserépre a palack, a kupak pedig nyitható/zárható, így a szellőztetés is biztosítható praktikusan
Palánta-kezelés:
Gombák okozta palántadőlés:
Nálam előfordult sajnos a téli és kora tavaszi időszakban, hogy gombák és egyéb mikroorganizmusok voltak az ültetéshez használt földkeverékben, ilyen esetben érdemes a gázsütőben a közeget (csak a homokot, mert a tőzeg többé nem veszi fel a vizet a sütés után) fél óra alatt magas hőfokon (180-
Másik egyszerűbb megoldás, hogy gombaölős permetlével a talajt beöntözni palántadőlés ellen még az ültetés előtt és/vagy később permetezni is ezzel a kis palántákat! Nyáron ez nem szokott olyan mértékben gondot okozni, de aki teheti inkább tegyen megelőzést, mint később elveszítse a kis magoncait.
A legfontosabb, hogy éppen legyen nyirkos a közeg, sose tocsogjon a vízben, mert akkor kezdenek a bacik/gombák szaporodni.....nálam mindig ezzel szokott gond lenni, valahogy mindig túlöntözöm őket...:(
Tűzdelés ideje:
a magoncok átültetése, akkor szükséges ha egy nagyobb cserépbe több magot vetettünk. Amikor már 1-
A nagyobb cserépbe ültetés ideje akkor jön el, amikor 3-4 cm-es erős kis magoncaink vannak, amelyeket kézzel biztonsággal a növény sérülése nélkül meg tudunk fogni. Érdemes a tűzdelés napját követően egy napra átlátszó nylonzacskót, (befőttes)üveget, ásványvizes palackot tenni az átültetett magoncra, hogy a levelek ne fonnyadjanak meg, amíg a gyökérzet magához tér. Ha mindezt fóliasátorban végezzük nincs rá szükség.
A továbbiakban a fajra jellemző legoptimálisabb helyet válasszunk a növény fejlődése érdekében, ami a növény eredeti élőhelyének körülményeit próbálja utánozni, megteremteni!
(Pl. Virágos, színes növényekek tűző nap szükséges.)
Néhány kép a korábbi vetéseimről:
Itt a 6. napja ültetett sivatagi rózsáim láthatóak, már amennyire ki lehet venni a képről, 5 elvetett magból a 6. napra 3 db kibújt! (radiátoron, és kb. 22 C-os szobahőmérsékleten)
Itt már cseperednek a kis cassia magoncok:
Kis ducikáim (egy hónapos adenium magoncok):
Spartium junceum/Jeneszter csemeték:
Vetéstől számított 3. hetes perui leander kidugta a buksiját:
Jacaranda és jobbról Antigonon leptopus csemeték:
Kicsi a bors, de erős....ilyen aprók a Callistemon/Kefevirág csemeték, amikor kibújnak....
Vetéstől számított 3 hónapos Paulowniak/Császárfa magoncok: 
Plumeria/Frangipáni 3 hetes vetéstől számítva:
Májusi vetésű európai ciprus palánták ősszel:
Folytatom.....